A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE

Iránymutatások a robbanóanyag-prekurzorok forgalmazásáról és felhasználásáról szóló (EU) 2019/1148 rendelet végrehajtásához

(2020/C 210/01)

Felelősségkizáró nyilatkozat Az itt szereplő iránymutatások célja, hogy segítséget nyújtsanak a tagállamok nemzeti hatóságainak, a gazdasági szereplőknek és az online piactereknek az (EU) 2019/1148 rendelet alkalmazásában. Csak az Európai Unió Bírósága rendelkezik illetékességgel az uniós jog hitelt érdemlő értelmezésére.

Tartalomjegyzék

BEVEZETÉS

2

ELSŐ RÉSZ –

IRÁNYMUTATÁS A TAGÁLLAMOK SZÁMÁRA

3

I. SZAKASZ –

ENGEDÉLYEZÉSI RENDSZER

3

II. SZAKASZ –

VIZSGÁLATOK ÉS ELLENŐRZÉSEK VÉGZÉSE

3

III. SZAKASZ –

INFORMÁCIÓCSERE

3

MÁSODIK RÉSZ –

IRÁNYMUTATÁS A GAZDASÁGI SZEREPLŐK ÉS AZ ONLINE PIACTEREK SZÁMÁRA

3

IV. SZAKASZ –

ÉRTÉKESÍTÉSKORI ELLENŐRZÉS

3

V. SZAKASZ –

A GYANÚS TRANZAKCIÓK, JELENTŐS HIÁNYOK ÉS LOPÁSOK FELISMERÉSE ÉS BEJELENTÉSE

7

VI. SZAKASZ –

AZ ELLÁTÁSI LÁNC TÁJÉKOZTATÁSA

12

VII. SZAKASZ –

BIZTONSÁGO7S TÁROLÁS

14

1. függelék –

Átmeneti időszakok

16

2. függelék –

Vizsgálati ellenőrző lista a nemzeti ellenőrző hatóságok számára

18

3. függelék –

Megfelelőségi ellenőrző lista a gazdasági szereplők, az online piacterek, a szakmai felhasználók és a lakossági személyek számára

19

4. függelék –

Sablon a határokon átnyúló információcseréhez

21

5. függelék –

További iránymutatás és a rendelet mellékleteiben szereplő anyagok egyéb nevei

22

BEVEZETÉS

A mai modern társadalmunkban számos vegyi anyagot használunk nap mint nap különféle ipari folyamatokban, szakmai tevékenységek végzése során, valamint a kiterjedt és sokrétű fogyasztói ágazatban. A vegyi anyagok egyebek mellett intermedierként használatosak más vegyi anyagok előállításához, oldószerként anyagok feloldásához és termékek, például festékek előállításához, emellett élelmiszer-összetevőként, valamint olyan végtermékekhez, mint például a tisztítóoldatok. E vegyi anyagok túlnyomó többségével a vállalkozások jogszerű célokból kereskednek egymás között. Emellett a természetes és jogi személyeknek is jogos érdeke fűződhet e vegyi anyagok szakmai kereteken kívül (például hobbicélokra) történő megszerzéséhez vagy használatához.

Egyes vegyi anyagokkal azonban vissza lehet élni, és azokból házi készítésű robbanóanyagokat lehet jogellenesen előállítani. A terroristák és más bűnözők a házi készítésű robbanóanyagok előállításához szükséges prekurzor összetevőket megpróbálhatják a szabadpiacon megvásárolni, vagy megkísérelhetik azokat jogszerű felhasználási módokkal visszaélve megszerezni.

A 98/2013/EU rendelet 2014-től uniós szintű szabályokat vezetett be a robbanóanyag-prekurzorok forgalmazására és felhasználására vonatkozóan. Ennek ellenére továbbra is komoly és folyamatosan változik a házi készítésű robbanóanyagok jelentette fenyegetés. Ezért még inkább szigorítani és harmonizálni kellett a házi készítésű robbanóanyagok jogellenes előállításának megakadályozására szolgáló rendszert. Az Európai Parlament és a Tanács ezért elfogadta a robbanóanyag-prekurzorok forgalmazásáról és felhasználásáról szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1148 rendeletet (a továbbiakban: a rendelet) (1), amely 2021. február 1-jével hatályon kívül helyezi a 98/2013/EU rendeletet.

A rendelet összehangolt szabályokat állapít meg a robbanóanyagok jogellenes előállítására visszaélésszerűen felhasználható anyagok vagy keverékek rendelkezésre bocsátására, behozatalára, birtoklására és felhasználására vonatkozóan annak érdekében, hogy korlátozza ezen anyagok vagy keverékek lakossági személyek számára való rendelkezésre állását, és biztosítsa a gyanús tranzakciókra vonatkozó megfelelő jelentéstételt az ellátási lánc egészében.

A rendelet 12. cikke értelmében ezeknek az iránymutatásoknak az a célja, hogy segítséget nyújtsanak a vegyipari ellátási lánc szereplőinek és az illetékes hatóságoknak a rendelet szerinti kötelezettségeik végrehajtásához, valamint hogy előmozdítsák az illetékes hatóságok és a gazdasági szereplők közötti együttműködést. A Bizottság 2019. december 9–10-én egyeztetett az iránymutatások tervezetéről a prekurzorokkal foglalkozó állandó bizottsággal. Csak az Európai Unió Bírósága rendelkezik illetékességgel az uniós jog hitelt érdemlő értelmezésére.

Az iránymutatások I–III. szakaszának címzettjei a tagállamok, míg a IV–VII. szakasz a gazdasági szereplőknek és az online piactereknek szól.

Általában véve a „kell”/„köteles” megfogalmazás a rendeletben meghatározott kötelezettségre, míg a „lehet”/„lehetne”, „ajánl”/„ajánlott” megfogalmazás ajánlásokra és bevált gyakorlatokra utal.

Hatály

A rendelet az I. és II. mellékletében felsorolt anyagok, valamint az említett anyagokat tartalmazó keverékek rendelkezésre bocsátására, behozatalára, birtoklására és felhasználására alkalmazandó, ezen anyagok koncentrációjától függetlenül és az alábbi áruk kivételével:

A 2. cikk (2) bekezdése: Ezt a rendeletet nem kell alkalmazni az alábbiakra:

a)	az 1907/2006/EK rendelet 3. cikke 3. pontjában meghatározott árucikkek;

b)	a 2013/29/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 3. cikkének 1. pontjában meghatározott pirotechnikai termékek;

c)	a nemzeti joggal összhangban a fegyveres erők, a bűnüldöző hatóságok vagy a tűzoltóság általi, nem kereskedelmi jellegű felhasználásra szánt pirotechnikai termékek;

d)	a 2014/90/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv hatálya alá tartozó pirotechnikai felszerelések;

e)	a repülésben és űrrepülésben való felhasználásra szánt pirotechnikai termékek;

f)	a játékokhoz szánt gyújtókupakok;

g)	olyan gyógyszerek, amelyeket az alkalmazandó nemzeti joggal összhangban, orvosi rendelvény alapján, jogszerűen bocsátottak lakossági személyek rendelkezésére.

Nem tartoznak a „szabályozott robbanóanyag-prekurzor” fogalommeghatározásába „az olyan, több mint 5 összetevőből álló, homogén keverékek, amelyekben az I. és II. mellékletben felsorolt minden egyes anyag koncentrációja 1 % m/m-nél alacsonyabb” (a 3. cikk 13. pontja). Ezzel szemben az olyan termékek, amelyek 5 vagy annál kevesebb összetevőből állnak, vagy magasabb koncentrációban tartalmaznak robbanóanyag-prekurzort, a rendelet hatálya alá tartoznak.

A rendelet 5. cikke előírja, hogy a „ korlátozott robbanóanyag-prekurzorok nem bocsáthatók lakossági személyek rendelkezésére, lakossági személyek ezeket nem hozhatják be, nem birtokolhatják és nem használhatják fel” az EU-ban. A „gazdasági szereplő” rendelet szerinti fogalommeghatározásából (a 3. cikk 10. pontja) az is következik, hogy e rendelet az I. és II. mellékletébe tartozó anyagok „olyan természetes vagy jogi személy vagy állami szerv, vagy ilyen személyek vagy szervek csoportja” általi rendelkezésre bocsátására alkalmazandó, „aki vagy amely – offline vagy online, beleértve az online piactereket is – szabályozott robbanóanyag-prekurzorokat forgalmaz” az EU-ban. Tehát alkalmazása független a szabályozott robbanóanyag-prekurzorokat az Unióban rendelkezésre bocsátó gazdasági szereplő letelepedésének helyétől. Így magában foglalja az EU-n kívül letelepedett, de a szabályozott robbanóanyag-prekurzorokat az EU-n belül rendelkezésre bocsátó gazdasági szereplőket.

ELSŐ RÉSZ

IRÁNYMUTATÁS A TAGÁLLAMOK SZÁMÁRA

I. SZAKASZ

ENGEDÉLYEZÉSI RENDSZER

[Csak a prekurzorokkal foglalkozó állandó bizottság számára elérhető]

II. SZAKASZ

VIZSGÁLATOK ÉS ELLENŐRZÉSEK VÉGZÉSE

[Csak a prekurzorokkal foglalkozó állandó bizottság számára elérhető]

III. SZAKASZ

INFORMÁCIÓCSERE

[Csak a prekurzorokkal foglalkozó állandó bizottság számára elérhető]

MÁSODIK RÉSZ

IRÁNYMUTATÁS A GAZDASÁGI SZEREPLŐK ÉS AZ ONLINE PIACTEREK SZÁMÁRA

IV. SZAKASZ

ÉRTÉKESÍTÉSKORI ELLENŐRZÉS

Mielőtt korlátozott robbanóanyag-prekurzort bocsátanának a leendő ügyfél rendelkezésére, a gazdasági szereplőknek ellenőrizniük kell, hogy ez a személy jogosult-e ilyen prekurzor megszerzésére (8. cikk).

Amennyiben egy tagállam az 5. cikk (3) bekezdésével összhangban engedélyezési rendszert hozott létre, a gazdasági szereplők a szükséges engedély ellenőrzése esetén és azt követően bocsáthatnak lakossági személyek számára rendelkezésre korlátozott robbanóanyag-prekurzort.

Korlátozott robbanóanyag-prekurzor akkor bocsátható szakmai felhasználó vagy gazdasági szereplő rendelkezésére, ha a gazdasági szereplő ellenőrizte, hogy a leendő ügyfél ténylegesen szakmai felhasználó vagy valamely más gazdasági szereplő-e.

A gazdasági szereplőnek minden személy – akár szakmai felhasználó, akár sem – számára történő értékesítés esetén ellenőriznie kell a leendő ügyfél személyazonosságát. Jogi személyek esetében ezt az ellenőrzést a leendő ügyfél képviseletére jogosult személyre vonatkozóan kell elvégezni.

A nyomozások és a vizsgálatok elősegítése céljából a gazdasági szereplőknek minden egyes tranzakciót nyilván kell tartaniuk, és az ezzel kapcsolatos információkat a tranzakció időpontjától számított 18 hónapig meg kell őrizniük (a 8. cikk (4) bekezdése). A 18 hónapos időszak alatt az információkat a nemzeti ellenőrző hatóságok vagy bűnüldöző hatóságok kérésére vizsgálat céljából, indokolatlan késedelem nélkül rendelkezésre kell bocsátani. A Bizottság ezért azt ajánlja a gazdasági szereplőknek, hogy rendben vezessék és tegyék elérhetővé nyilvántartásaikat.

Az értékesítéskori ellenőrzésre vonatkozó szabályok minden értékesítésre vonatkoznak, függetlenül attól, hogy az értékesítő és a vásárló fizikailag jelen van-e vagy sem. Ez utóbbi esetében („távértékesítés”) a személyazonosság és az engedélyek ellenőrzésének folyamatával külön foglalkozunk az alábbiakban.

A Bizottság emlékezteti a gazdasági szereplőket és az online piactereket, hogy adatvédelmi rendelkezések vonatkoznak a természetes személyek személyes adatainak kezelésére és az ilyen adatok szabad áramlására ((22) preambulumbekezdés). Ezért – egyebek mellett – az engedélyezéssel járó személyesadat-kezelésnek összhangban kell lennie az általános adatvédelmi rendelettel ((EU) 2016/679 rendelet (2)) (lásd még a (22) preambulumbekezdést).

IV. 1.   Értékesítés a lakossági személyek számára – engedélyezési rendszert működtető gazdasági szereplők esetében

Amennyiben egy tagállam az 5. cikk (3) bekezdésével összhangban engedélyezési rendszert hozott létre, lakossági személyek számára csak a szükséges engedély ellenőrzése esetén lehetséges korlátozott robbanóanyag-prekurzort rendelkezésre bocsátani (a 8. cikk (1) bekezdése). Csak néhány tagállam biztosít lehetőséget arra, hogy engedéllyel rendelkező lakossági személyek számára korlátozott robbanóanyag-prekurzorokat bocsássanak rendelkezésre, vagy elismerjék a más tagállamok illetékes hatóságai által kiállított engedélyeket. Egyéb esetekben a tranzakciót meg kell tagadni.

A gazdasági szereplőnek ellenőriznie kell, hogy a szándékozott tranzakcióra vonatkozóan kiállítottak-e engedélyt, és értékelnie kell, hogy az engedély és a személyazonosságot igazoló okmány hitelesnek tűnik-e. A Bizottság azt ajánlja, hogy a tagállamok a rendelet III. mellékletében szereplő engedélymintát használják. A gazdasági szereplők az engedélyt kiállító tagállam illetékes hatóságának megkeresése útján ellenőrizhetnék az engedélyt.

Emellett a gazdasági szereplőnek a tranzakció időpontjától számított 18 hónapig meg kell őriznie az érintett lakossági személy személyazonosságával és engedélyével kapcsolatos információkat. A gazdasági szereplőknek nyilván kell tartaniuk legalább a személyazonosságot igazoló okmányon és az engedélyen szereplő nevet, valamint mindkét okmány okmányszámát. A gazdasági szereplők nem kötelesek másolatot megőrizni az engedélyről, de arra – összhangban az alkalmazandó adatvédelmi jogszabályokkal – lehetőségük van. Az Európai Bizottság külön weboldalt tart fenn, ahol a vállalkozások és szervezetek tájékozódhatnak arról, mit kell tenniük az uniós adatvédelmi szabályoknak való megfelelés érdekében (3).

Végezetül, a gazdasági szereplő köteles az engedélyen feltüntetni a korlátozott robbanóanyag-prekurzor mennyiségét. A korlátozott robbanóanyag-prekurzorra irányuló vásárlások engedélyen történő feltüntetésének az a célja, hogy a gazdasági szereplők észrevegyék, ha az engedély jogosultja potenciálisan túllépi a korlátozott robbanóanyag-prekurzorok birtokolható maximális mennyiségét, vagy ha valami gyanús a vásárlások összetételében. Például, ha egy engedély jogosultja viszonylag rövid időn belül olyan vásárlásokat végez, amelyek együttesen meghaladják a korlátozott robbanóanyag-prekurzorok általa birtokolható maximális mennyiségét, az gyanús magatartásra utaló jel lehet. A Bizottság azt ajánlja a gazdasági szereplőnek, hogy ilyen esetben vegye fel a kapcsolatot a nemzeti kapcsolattartó ponttal (a 9. cikk (4) bekezdése).

IV.1.1.   Távértékesítésre vonatkozó különleges ajánlások

A Bizottság azt ajánlja a gazdasági szereplőknek, hogy kérjenek beszkennelt másolatot a vásárló engedélyéről és személyazonosságát igazoló okmányáról, hogy a lehető leghamarabb (például a tranzakció véglegesítése előtt), de legkésőbb a korlátozott robbanóanyag-prekurzorok kézbesítése előtt ellenőrizhessék ezeket az információkat (vö. (14) preambulumbekezdés). A gazdasági szereplők nem kötelesek másolatot megőrizni az engedélyről, de arra – összhangban az alkalmazandó adatvédelmi jogszabályokkal – lehetőségük van. Az Európai Bizottság külön weboldalt tart fenn, ahol a vállalkozások és szervezetek tájékozódhatnak arról, mit kell tenniük az uniós adatvédelmi szabályoknak való megfelelés érdekében (4)

A személyazonosság továbbá kézbesítéskor személyesen vagy más módon is ellenőrizhető, például a 910/2014/EU rendeletben (5) előírt mechanizmusokon keresztül. Fontos megjegyezni, hogy a gazdasági szereplő felel az ellenőrzésért, még akkor is, ha a kézbesítő szolgálatokat bízza meg az ellenőrzés elvégzésével.

Nyilván kell tartani a tényt, hogy megtörtént az engedély és a személyazonosság ellenőrzése, valamint az ellenőrzés módját.

A tranzakciót szállításkor is fel lehet tüntetni az engedélyen, ilyen esetben a gazdasági szereplőnek erre külön utasítania kell a kézbesítőt.

A gazdasági szereplő által teendő lépések: — Kérjen beszkennelt másolatot a vásárló engedélyéről és személyazonosságát igazoló okmányáról (vagy elektronikus úton ellenőrizze a vásárló személyazonosságát). — Ellenőrizze, hogy a vásárolt termék teljesíti-e az engedélyben foglalt feltételeket az alábbiak vonatkozásában: i. anyag; ii. koncentráció; iii. mennyiség. — Ha vásárlói számára előírja a vásárlói fiók létrehozását, lehetővé tehetné számukra, hogy az engedély beszkennelt másolatát feltöltésék a fiókjukba. A kézbesítő által a korlátozott robbanóanyag-prekurzor átadása előtt megteendő lépések: — Ellenőrizze, hogy az engedély jogosultja azonos-e a személyazonosságot igazoló okmányon szereplő személlyel.Ellenőrizze, hogy a fényképes személyazonosító okmányon az adott személy szerepel-e, és a személyazonosító okmány hivatkozási adatai megegyeznek-e az engedély első oldalán szereplő adatokkal. A korlátozott robbanóanyag-prekurzor kizárólag az engedély jogosultjának adható át. Azt nem lehet más személyre bízni.

IV.2.   Értékesítés a szakmai felhasználók vagy más gazdasági szereplők számára

Nem szabad, hogy lakossági személy magát szakmai felhasználónak vagy gazdasági szereplőnek kiadva korlátozott robbanóanyag-prekurzorokat szerezhessen meg. Ha egy leendő ügyfél azt állítja, hogy szakmai felhasználó vagy gazdasági szereplő, a rendelet követelményeinek megfelelően a gazdasági szereplőknek minden egyes tranzakció esetében ellenőrizniük kell, hogy a leendő ügyfél szakmai felhasználó vagy valamely más gazdasági szereplő-e. Ez az ellenőrzés kötelező, kivéve, ha az adott leendő ügyfél tekintetében az említett tranzakció időpontját megelőző egy éven belül már történt ilyen ellenőrzés, és a tranzakció nem tér el jelentősen a korábbi tranzakcióktól (a 8. cikk (2) és (3) bekezdése).

A gazdasági szereplő köteles kikérdezni a leendő ügyfelet a kereskedelmi, üzleti vagy szakmai tevékenységéről, valamint a korlátozott robbanóanyag-prekurzoroknak a leendő ügyfél általi szándékolt felhasználásáról. A korlátozott robbanóanyag-prekurzor szándékolt felhasználásának ellenőrzésekor a gazdasági szereplő köteles értékelni, hogy a szándékolt felhasználás megfelel-e a leendő ügyfél kereskedelmi, üzleti vagy szakmai tevékenységének. A gazdasági szereplők kapcsolatba léphetnek az illetékes hatósággal, ha kérdéseik vannak a korlátozott robbanóanyag-prekurzorok és az azokat tartalmazó tipikus termékek szokásos felhasználásával kapcsolatban.

A gazdasági szereplő megtagadhatja a tranzakciót, ha alapos oka van arra, hogy a szándékolt felhasználás jogszerűségét vagy a leendő ügyfélnek a korlátozott robbanóanyag-prekurzor jogszerű célra történő felhasználására vonatkozó szándékát kétségbe vonja. A tranzakciót be kell jelenteni a nemzeti kapcsolattartó pontnak, ha alapos gyanú merül fel arra vonatkozóan, hogy az anyagot vagy keveréket robbanóanyagok jogellenes előállítására szánják (lásd még a gyanús tranzakciók bejelentésével kapcsolatos V. szakaszt).

A gazdasági szereplők emellett azt is kötelesek ellenőrizni, hogy a leendő ügyfél jogosult-e a vállalkozása vagy intézménye nevében eljárni. A leendő ügyfelet képviselő személynek be kell tudnia mutatnia a munkáltatójától származó megerősítést arra vonatkozóan, hogy jogosult a munkáltató nevében korlátozott robbanóanyag-prekurzorokat vásárolni vagy átvenni. Például egy egyetemi hallgató valószínűleg nem jogosult arra, hogy az egyetem nevében termékeket vásároljon, még akkor sem, ha a hallgató ismeri az egyetem összes adatát (cím, héaazonosító szám stb.), és szakmai felhasználónak tűnik, mivel jól ismeri a termékek szokásos felhasználását.

A gazdasági szereplőnek a tranzakció időpontjától számított 18 hónapig meg kell őriznie a következőkkel kapcsolatos információkat:

—	a leendő ügyfél képviseletére jogosult személy személyazonosságának igazolása,

—	a leendő ügyfél kereskedelmi, üzleti vagy szakmai tevékenysége a vállalkozás nevével, címével és héaazonosító számával vagy bármely más releváns cégjegyzékszámmal együtt, ha van ilyen,

—	a korlátozott robbanóanyag-prekurzor szándékolt felhasználása.

Annak biztosítása érdekében, hogy az összes információ rendelkezésre álljon, a Bizottság azt ajánlja a gazdasági szereplőnek, hogy kérje fel a leendő ügyfelet a rendelet IV. mellékletében szereplő „vásárlói nyilatkozat” kitöltésére. A személyazonosság igazolásával kapcsolatos információk megőrzéséhez a gazdasági szereplőknek nyilván kell tartaniuk legalább a személyazonosságot igazoló okmányon szereplő nevet és az okmány számát. Az Európai Bizottság külön weboldalt tart fenn, ahol a vállalkozások és szervezetek tájékozódhatnak arról, mit kell tenniük az uniós adatvédelmi szabályoknak való megfelelés érdekében (6).

Az ellenőrzés keretében biztosítandó információkat minden egyes tranzakció esetében meg kell adni, kivéve, ha az adott leendő ügyfél tekintetében az említett tranzakció időpontját megelőző egy éven belül már történt ilyen ellenőrzés, és a tranzakció nem tér el jelentősen a korábbi tranzakcióktól. Jelentős eltérést mutató jelek például:

—	Ha a leendő ügyfél logikus magyarázat nélkül sokkal nagyobb mennyiségű korlátozott robbanóanyag-prekurzort kíván vásárolni.

—	Ha a leendő ügyfél címe megváltozik.

—	Ha a kézbesítési cím vagy a kézbesítés módja megváltozik.

—	Ha a fizetési mód megváltozik.

—	Ha a leendő ügyfél elérhetőségi adatai megváltoznak.

IV.2.1.   Távértékesítésre vonatkozó különleges ajánlások

A Bizottság azt ajánlja a gazdasági szereplőknek, hogy a rendelet IV. mellékletében szereplő vásárlói nyilatkozatot használják arra, hogy a szakmai felhasználóktól vagy más gazdasági szereplőktől bekérjék az annak ellenőrzéséhez szükséges információkat, hogy a leendő ügyfél szakmai felhasználó vagy valamely más gazdasági szereplő-e.

A Bizottság azt ajánlja a gazdasági szereplőknek, hogy kérjenek beszkennelt másolatot a vásárló személyazonosságát igazoló okmányáról, hogy a lehető leghamarabb (például a tranzakció véglegesítése előtt), de legkésőbb a korlátozott robbanóanyag-prekurzorok kézbesítése előtt ellenőrizhessék ezeket az információkat ((14) preambulumbekezdés). Az Európai Bizottság külön weboldalt tart fenn, ahol a vállalkozások és szervezetek tájékozódhatnak arról, mit kell tenniük az uniós adatvédelmi szabályoknak való megfelelés érdekében (7).

A személyazonosság továbbá kézbesítéskor személyesen vagy más módon is ellenőrizhető, például a 910/2014/EU rendeletben (8) előírt mechanizmusokon keresztül. Fontos megjegyezni, hogy a gazdasági szereplő felel az ellenőrzésért, még akkor is, ha a kézbesítő szolgálatokat bízza meg az ellenőrzés elvégzésével. Nyilván kell tartani a tényt, hogy megtörtént a személyazonosság ellenőrzése, valamint az ellenőrzés módját.

A rendelet előírja, hogy a gazdasági szereplőknek szakmai felhasználó vagy valamely más gazdasági szereplő számára történő értékesítéskor kérniük kell a leendő ügyfél képviseletére jogosult személy személyazonosságának igazolását (a 8. cikk (2) bekezdése). A rendelet azt is kifejti, hogy alapvető fontosságú az ellátási lánc összes szereplőjének és az összes ügyfélnek az azonosítása, legyen szó akár lakossági személyekről, szakmai felhasználókról vagy gazdasági szereplőkről ((13) preambulumbekezdés). A korlátozott robbanóanyag-prekurzorok komoly kárt okozhatnak, ha eltérítik őket és házi készítésű robbanóanyagok előállítása céljából visszaélnek velük, ezért meg kell győződni arról, hogy a munkáltatója nevében korlátozott robbanóanyag-prekurzorokat vásárló vagy átvevő személy valóban jogosult-e e konkrét tevékenységek kapcsán a munkáltatójának képviseletére. Az ellátási lánc összes szereplőjének azonosítása érdekében ajánlott továbbá igazolást kérni a korlátozott robbanóanyag-prekurzor kézbesítéséről, valamint bekérni a vásárló nevében eljáró személy azonosítható aláírását.

A gazdasági szereplő által teendő lépések: — Kérje fel a vásárlót a vásárlói nyilatkozat kitöltésére, valamint kérjen beszkennelt másolatot a személyazonosságát igazoló okmányáról (vagy elektronikus úton ellenőrizze a vásárló személyazonosságát). — Ellenőrizze, hogy az árut megvásárló személy jogosult-e a vállalkozása vagy intézménye nevében korlátozott robbanóanyag-prekurzorokat vásárolni. — Ellenőrizze, hogy a vásárolt termék megfelel-e a vásárlói nyilatkozaton szereplő információknak az alábbiak vonatkozásában: i. anyag; ii. koncentráció; iii. mennyiség. — Értékelje, hogy a szándékolt felhasználás megfelel-e a leendő ügyfél kereskedelmi, üzleti vagy szakmai tevékenységének. Ha nem felel meg, a (megkísérelt) tranzakciót gyanús tranzakcióként be kell jelenteni (lásd az V. szakaszt), és meg lehet tagadni. — Ellenőrizze, hogy az árut átvevő személy jogosult-e a vállalkozása vagy intézménye nevében korlátozott robbanóanyag-prekurzorokat átvenni.

IV.3.   Az online piacterek általi lehetséges intézkedések

Az online piacterek kötelesek intézkedéseket hozni, hogy elősegítsék annak biztosítását, hogy amikor a felhasználóik az online piacterek szolgáltatásai révén korlátozott robbanóanyag-prekurzorokat bocsátanak rendelkezésre, teljesítsék az ellenőrzési és nyilvántartási kötelezettségeket (a 8. cikk (5) bekezdése).

Ez az online piacterekre vonatkozó követelmény a 7. cikk (3) bekezdésben szereplő azon követelményen felül értendő, amely szerint az online piactereknek gondoskodniuk kell arról, hogy az érintett felhasználóik tájékoztatást kapjanak a rendelet szerinti kötelezettségeikről (lásd a VI.3. szakaszt). Ugyanakkor, míg a 7. cikk (3) bekezdése azokra a felhasználókra vonatkozik, amelyek szabályozott robbanóanyag-prekurzorokat bocsátanak rendelkezésre, a 8. cikk (5) bekezdése azokra a felhasználókra vonatkozik, amelyek korlátozott robbanóanyag-prekurzorokat bocsátanak rendelkezésre az online piacterek szolgáltatásai révén.

Lakossági személyek részére történő értékesítés esetén a gazdasági szereplőknek ellenőrizniük kell a személyazonosságot és az engedélyt (a 8. cikke (1) bekezdése). Szakmai felhasználó vagy valamely más gazdasági szereplő számára történő értékesítés esetén a gazdasági szereplőknek bizonyos információk, így a leendő ügyfél személyazonossága igazolásának bekérésével ellenőrizniük kell, hogy a leendő ügyfél szakmai felhasználó vagy valamely más gazdasági szereplő-e (a 8. cikk (2) bekezdése). Első intézkedésként az online piactereknek tájékoztatniuk kell a gazdasági szereplőt ezekről az ellenőrzési kötelezettségekről, például úgy, hogy az online piactér szolgáltatására való előfizetéskor – figyelmeztető üzenetek stb. használatával – informálják a gazdasági szereplőt.

Amint a rendelet (15) preambulumbekezdése is jelzi, az online piacterek ezen ez első intézkedésen túl további intézkedéseket is kötelesek hozni a 8. cikk (5) bekezdése szerint annak elősegítésére, hogy felhasználóik eleget tegyenek a fenti kötelezettségeknek. Például az online piacterek kínálhatnának olyan eszközöket, amelyek lehetővé teszik az online piactéren korlátozott robbanóanyag-prekurzorokat rendelkezésre bocsátó érintett felhasználók számára (a vállalkozások és vásárlók közötti tranzakciók esetében) az engedély hitelességének vagy (a vállalkozások közötti tranzakciók esetében) a rendelet IV. mellékletében szereplő vásárlói nyilatkozat ellenőrzését, vagy egyszerű hozzáférést biztosítanak az érintett felhasználók számára az ilyen dokumentumokhoz

A rendelet (16) preambulumbekezdéséből az következik, hogy a 8. cikk (5) bekezdése nem követeli meg az online piacterektől szolgáltatásaik általános nyomon követését azzal a céllal, hogy elősegítsék, hogy az érintett felhasználók teljesítik a rendelet 8. cikke (vagy bármely más rendelkezése) szerinti kötelezettségeiket. A 8. cikk (5) bekezdésének szövegezése egyértelművé teszi, hogy az online piactereknek elő kell segíteniük annak biztosítását, hogy az érintett felhasználók teljesítsék a 8. cikk szerinti ellenőrzési kötelezettségeket. Más szóval az online piacterek számára a 8. cikk (5) bekezdésében meghatározott kötelezettségek ellenére továbbra is azok a felhasználók felelősek az ellenőrzésért, amelyek szabályozott robbanóanyag-prekurzorokat bocsátanak rendelkezésre az online piacterek szolgáltatásai révén.

V. SZAKASZ

A GYANÚS TRANZAKCIÓK, JELENTŐS HIÁNYOK ÉS LOPÁSOK FELISMERÉSE ÉS BEJELENTÉSE

A gazdasági szereplők és az online piacterek kötelesek bejelenteni a tagállamok nemzeti kapcsolattartó pontjainak a (megkísérelt vagy végrehajtott) gyanús tranzakciókat, valamint a szabályozott robbanóanyag-prekurzorokat érintő jelentős hiányokat és lopásokat (a 9. cikk (4) és (5) bekezdése). A korlátozott robbanóanyag-prekurzorokat megszerző lakossági személyek kötelesek bejelentést tenni a korlátozott robbanóanyag-prekurzorokat érintő jelentős hiányokról vagy lopásokról a tagállamok nemzeti kapcsolattartó pontjainak (a 9. cikk (6) bekezdése).

A nemzeti kapcsolattartó pontok elérhetőségi adatai megtalálhatók az Európai Bizottság honlapján (9). A gyanús tranzakciót azon tagállam nemzeti kapcsolattartó pontjának kell bejelenteni, ahol a tranzakciót végrehajtották vagy megkísérelték.

A Bizottság azt ajánlja a tagállamoknak, hogy részesítsék megfelelő védelemben a gyanús tranzakciót, jelentős hiányt vagy lopást bejelentő személyt (azaz ne fedjék fel szükségtelenül a bejelentőre vonatkozó adatokat, például annak munkahelye számára).

A 3. cikk (7) bekezdése: „gyanús tranzakció”: minden szabályozott robbanóanyag-prekurzorral kapcsolatos olyan tranzakció, amelynek tekintetében – az összes vonatkozó tényező figyelembevételét követően – alapos gyanú merül fel arra vonatkozóan, hogy az érintett anyagot vagy keveréket robbanóanyagok jogellenes előállítására szánják.

A gyanús tranzakció magában foglalja egy vagy több szabályozott robbanóanyag-prekurzor vagy ilyen prekurzorokat tartalmazó keverék olyan (megkísérelt) vásárlását, amely eltér a szokásos várakozásoktól vagy interakcióktól, tekintet nélkül a szabályozott robbanóanyag-prekurzorok koncentrációjára, kivéve, ha azok nem tartoznak a „szabályozott robbanóanyag-prekurzor” 3. cikk 13. pontja szerinti fogalommeghatározásába.

Nem tartoznak a „szabályozott robbanóanyag-prekurzor” fogalommeghatározásába „az olyan, több mint 5 összetevőből álló, homogén keverékek, amelyekben az I. és II. mellékletben felsorolt minden egyes anyag koncentrációja 1 % m/m-nél alacsonyabb” (a 3. cikk 13. pontja). Ezzel szemben az olyan termékek, amelyek 5 vagy annál kevesebb összetevőből állnak, vagy magasabb koncentrációban tartalmaznak szabályozott robbanóanyag-prekurzort, a rendelet hatálya alá tartoznak.

Emellett vannak esetek, amikor a prekurzorokat tartalmazó termékeket olyan nehéz felhasználni házi készítésű robbanóanyagok előállításához, hogy valószínűleg nem is jelentenek veszélyt. Ez több tényezőtől is függ, beleértve a prekurzor terméken belüli koncentrációját, a termék mennyiségét és a termék összetettségét.

A termék akkor számít vonzó robbanóanyag-prekurzornak, ha teljesíti az alábbi követelmények valamelyikét:

i.	a prekurzor anyag tisztán vagy koncentrációtól függetlenül egyszerű keverékben elérhető; vagy

ii.	a prekurzor anyag összetett keverékben, de viszonylag magas koncentrációban elérhető.

Az i. pontra példák a tiszta prekurzorok és egy adott prekurzor keverékei/oldatai egy vagy csak néhány más anyagban/oldószerben. Függetlenül a koncentrációtól sok esetben viszonylag egyszerű lehet az ilyen termékből kinyerni és dúsítani a prekurzort. Az e leírás alá tartozó termékek esetében valamennyi gyanús tranzakciót, lopást és hiányt be kell jelenteni, kivéve, ha alapos ok van ennek ellenkezőjére.

A ii. pontra példák a sok összetevőt tartalmazó keverékek, amelyekben a prekurzor olyan magas koncentrációban szerepel, hogy még bonyolult és nem túl eredményes extrakciós eljárás mellett is ki lehet vonni a prekurzort házi készítésű robbanóanyag előállításához felhasználható mennyiségben. Az e leírás alá tartozó termékeket rendszerint csak akkor kell bejelenteni, ha a (megkísérelt) tranzakció mennyisége meghaladja a szokásos háztartási mennyiséget.

Azok a nitrogénműtrágyák, ahol a nitrogénnek (N) az ammónium-nitráthoz vagy a III. mellékletben felsorolt bármely nitrát sóhoz képest mért koncentrációja nem éri el a 3 tömegszázalékos nitrogéntartalmat, általában nem jelentenek problémát.

V.1.   A kötelezettség hatálya

—	A bejelentési kötelezettség bármely személy számára történő értékesítésre kiterjed, legyen szó lakossági személyről, szakmai felhasználóról vagy gazdasági szereplőről.

—

A gazdasági szereplőknek és az online piactereknek jogukban áll megtagadni a gyanús tranzakciót. A tranzakció megtagadására vonatkozó jog azonban nem veszélyeztetheti a kiskereskedelmi alkalmazottakat. Az alkalmazottak nem kötelesek megtagadni a tranzakciót, különösen akkor, ha aggódnak személyes biztonságukért (azaz ha úgy vélik, hogy a potenciális vásárló veszélyes lehet). Amennyiben egy tranzakciót az alkalmazottak személyes biztonságával kapcsolatos aggályok miatt tagadnak meg, azt megkísérelt gyanús tranzakcióként kell bejelenteni. Amennyiben egy tranzakciót az alkalmazottak személyes biztonságával kapcsolatos aggályok miatt nem tagadnak meg, azt a tranzakció végrehajtását követően gyanús tranzakcióként kell bejelenteni.

—	Mivel az idő kulcsfontosságú tényező az esetleges terrortámadások megakadályozásában, a bejelentést legkésőbb 24 órával azt követően meg kell tenni, hogy a tranzakciót gyanúsnak ítélték (a 9. cikk (4) bekezdése). Ajánlott a gyanús tranzakciót a lehető leghamarabb bejelenteni.

—

A gyanús tranzakciók felderítése érdekében a gazdasági szereplőknek és az online piactereknek a gyanús tranzakciók felderítésére szolgáló, olyan megfelelő, észszerű és arányos eljárásokkal kell rendelkezniük, amelyek ahhoz az adott környezethez igazodnak, amelyben a szabályozott robbanóanyag-prekurzorokat rendelkezésre bocsátják (lásd az V.4. szakaszt).

—

A bejelentési kötelezettség a rendelet I. és II. mellékletében szereplő valamennyi anyagra kiterjed, függetlenül azok koncentrációjától. Ugyanakkor nem tartoznak a „szabályozott robbanóanyag-prekurzor” fogalommeghatározásába az olyan, több mint 5 összetevőből álló, homogén keverékek, amelyekben az I. és II. mellékletben felsorolt minden egyes anyag koncentrációja 1 % m/m-nél alacsonyabb. Ez azt jelenti, hogy nem kötelező bejelenteni az ilyen homogén keverékeket érintő gyanús tranzakciókat, jelentős hiányokat és lopásokat.

V.2.   Mi gyanús?

A 3. cikk (7) bekezdése: „gyanús tranzakció”: minden szabályozott robbanóanyag-prekurzorral kapcsolatos olyan tranzakció, amelynek tekintetében – az összes vonatkozó tényező figyelembevételét követően – alapos gyanú merül fel arra vonatkozóan, hogy az érintett anyagot vagy keveréket robbanóanyagok jogellenes előállítására szánják.

A gyanús tranzakció magában foglalja egy vagy több szabályozott robbanóanyag-prekurzor vagy ilyen prekurzorokat tartalmazó keverék olyan (megkísérelt) vásárlását, amely eltér a szokásos várakozásoktól vagy interakcióktól.

Azt, hogy egy tranzakció gyanús-e, eseti alapon kell elbírálni. Egy (vagy több) jel megléte valószínűleg felkelti a gazdasági szereplő vagy az online piactér figyelmét, de ez nem szükségszerűen vonja maga után azt a kötelezettséget, hogy egy tranzakciót gyanúsként jelentsenek be. Ugyanakkor egyes esetekben a gazdasági szereplő vagy az online piactér gyanúsnak tekintheti egy jel meglétét, mely esetben a tranzakciót a lehető leghamarabb, de legkésőbb 24 órán belül be kell jelenteni.

Ez a szakasz a rendelet által tárgyalt jelek alapján felsorolja a gyanús magatartásra utaló jeleket (a 9. cikk (1) bekezdése). E jeleket – a gyanús tranzakciókra vonatkozó tapasztalatok alapján – a tagállamok és a vegyipar képviselőivel folytatott egyeztetések alapján dolgoztuk ki.

Nem minden jel alkalmazható minden környezetre és szituációra (például online értékesítés kontra offline értékesítés); az online piacterek és a gazdasági szereplők a felsorolás segítségével azonosíthatnák, hogy mi releváns üzleti tevékenységük szempontjából. A felsorolás nem kimerítő jellegű, pusztán referenciaeszközként szolgál a potenciálisan gyanús tranzakciók azonosításához. Kérjük, vegyék figyelembe, hogy e jelek alkalmazása nem eredményezhet megkülönböztetést, és az alkalmazásnak teljes mértékben összhangban kell állnia az Európai Unió Alapjogi Chartájának rendelkezéseivel, valamint az adatvédelemre és a magánélet védelmére vonatkozó szabályokkal.

Gyanús magatartásra utaló jel lehet például, ha egy vásárló:

—	Nyugtalannak tűnik, vagy kitér a kérdések elől, vagy nem szokványos típusú vásárló.

—	Egy adott terméket nem szokványos mennyiségben, vagy több terméket szokatlan összetételben vagy nem szokványos koncentrációban kísérel meg vásárolni.

—	Nincs tisztában sem a termék(ek) szokásos felhasználásával (felhasználásaival), sem a kezelési utasításokkal.

—	Nem hajlandó elárulni, hogy mire tervezi felhasználni a termék(ek)et.

—	Visszautasítja az alternatív termékeket vagy az alacsonyabb (de a javasolt felhasználásra elegendő) koncentrációjú termékeket.

—	Szokatlan fizetési módokhoz – ideértve a nagy összegű készpénzfizetést is – ragaszkodik.

—	Nem hajlandó kérésre igazolni személyazonosságát vagy lakóhelyét, vagy adott esetben szakmai felhasználói vagy gazdasági szereplői státuszát.

—	A szokásostól, tanácsostól vagy elvárhatótól eltérő csomagolási vagy kézbesítési módokat kér.

V.2.   Mi gyanús? (folytatás)

[Csak a prekurzorokkal foglalkozó állandó bizottság számára elérhető]

V.3.   Mit kell bejelenteni?

(Megkísérelt) gyanús tranzakció, jelentős hiány vagy lopás esetén (a jelekért lásd az V.2. szakaszt) ajánlott a nemzeti kapcsolattartó pontnak bejelenteni azokat az adatokat, amelyek fontosak lehetnek a szabályozott robbanóanyag-prekurzorok visszaélésszerű felhasználásának megakadályozásához, amennyiben ezek az adatok ismertek a gazdasági szereplő, az online piactér, a szakmai felhasználó vagy a lakossági személy számára.

Fontos adatok lehetnek a következők:

—	Személyes adatok, például a személy neve

—	A tranzakcióval kapcsolatos adatok, például a tranzakció száma, a vásárlás időpontja, a termékek és a mennyiségek

—	Magasság, testalkat, frizura, hajszín, arcszőrzet (offline értékesítés esetében)

—	Bármilyen megkülönböztető jegy, például: tetoválás, piercing, sebhely (offline értékesítés esetében)

—	Zártláncú televíziós (CCTV) felvétel (offline értékesítés esetében)

—	A vásárló által használt valamilyen jármű rendszáma, márkája és modellje (offline értékesítés esetében)

A gazdasági szereplőknek és a szakmai felhasználóknak a (megkísérelt) gyanús tranzakciókat legkésőbb 24 órával azt követően be kell jelenteniük a nemzeti kapcsolattartó pontjuknak, hogy azokat gyanúsnak ítélték (a 9. cikk (4) bekezdése). A gazdasági szereplőknek, a szakmai felhasználóknak és a lakossági személyeknek a jelentős hiányokat vagy lopásokat legkésőbb 24 órával a felderítést követően be kell jelenteniük (a 9. cikk (5) és (6) bekezdése).

A gyanús tranzakciók bejelentésével járó személyesadat-kezelésnek összhangban kell lennie az általános adatvédelmi rendelettel és az (EU) 2016/680 irányelvvel (lásd még a (22) preambulumbekezdést).

V.4.   A gyanús tranzakciók felderítésére szolgáló eljárások

V.4.1.   Bevezetés

A 9. cikk (2) bekezdése: A gazdasági szereplőknek és az online piactereknek a gyanús tranzakciók felderítésére szolgáló, olyan megfelelő, észszerű és arányos eljárásokkal kell rendelkezniük, amelyek ahhoz az adott környezethez igazodnak, amelyben a szabályozott robbanóanyag-prekurzorokat rendelkezésre bocsátják.

Valamennyi gazdasági szereplőnek és online piactérnek olyan intézkedéseket, ellenőrzéseket és/vagy mechanizmusokat kell beépítenie munkamódszereibe, amelyek lehetővé teszik a gyanús tevékenységek azonosítását az V.2. szakaszban szereplő lehetséges jelek jegyzéke alapján. Ezeknek az intézkedéseknek, ellenőrzéseknek és/vagy mechanizmusoknak ahhoz az adott környezethez kell igazodniuk, amelyben a szabályozott robbanóanyag-prekurzorokat rendelkezésre bocsátják. A felderítésre szolgáló, alábbiakban vázolt eljárások ezért nem mindig vonatkoznak minden üzleti környezetre.

Az, hogy mely eljárások számítanak megfelelő, észszerű és arányos eljárásnak a gyanús tranzakciók felderítéséhez, több tényezőtől is függ, így például a gazdasági szereplő vagy online piactér méretétől és gazdasági kapacitásától. A felderítésre szolgáló eljárásoknak ahhoz az adott környezethez kell igazodniuk, amelyben a szabályozott robbanóanyag-prekurzorokat rendelkezésre bocsátják, például a felderítésre szolgáló eljárások eltérőek lehetnek az offline és az online működő gazdasági szereplők esetében. További tényező, amire figyelemmel kell lenni, hogy ezek az eljárások milyen hatással vannak az érintett lakossági személyek, szakmai felhasználók és gazdasági szereplők alapvető jogaira (lásd az V.4.3. szakaszt).

Amint az a (15) és (16) preambulumbekezdésben szerepel, az online piacterek esetében a vonatkozó eljárásokat megfelelően hozzá kell igazítani a sajátos online környezethez, és a szóban forgó kötelezettségek nem testesíthetnek meg általános nyomonkövetési kötelezettséget. Emellett az online piacterek nem vonhatók felelősségre olyan tranzakciók tekintetében, amelyeket az online piactér által az ilyen gyanús tranzakciók felderítése céljából alkalmazott megfelelő, észszerű és arányos eljárások ellenére nem derítettek fel.

V.4.2.   Eljárások

Alapvető fontosságú, hogy a gyanús tranzakciókat a lehető leghamarabb észrevegyék, mivel lehet, hogy korlátozott idő áll rendelkezésre a gyanús tranzakció és a házi készítésű robbanóanyag tényleges használata között. A gyanús tevékenységnek az V.2. szakaszban szereplő jelek alapján történő azonosításához kulcsfontosságú a személyzet tudatosítása. A gazdasági szereplők a tudatosság növelése és az V.2. szakaszban szereplő lehetséges jelek felismerésére vonatkozó képesség növelése érdekében számos intézkedést hozhatnak:

—	Tájékoztató füzetek vagy poszterek helyezhetők ki (a vásárlók számára nem látható helyre) a gyanús magatartás jeleiről a szabályozott robbanóanyag-prekurzorok rendelkezésre bocsátásával foglalkozó személyzet számára.

—	Az üzletekben a szabályozott robbanóanyag-prekurzorokat olyan kijelölt polcsorokra helyezhetik ki, amelyek láthatóbbá teszik a személyzet számára a termékeket és a potenciális vásárlókat.

—	A személyes tranzakciók esetében az eladók a fent említett jeleken alapuló kérdéseket intézhetnek a vásárlóhoz, például a termék szándékolt felhasználásáról.

Általánosabban és annak a kötelezettségnek a teljesítése érdekében, hogy megfelelő, észszerű és arányos eljárások álljanak rendelkezésre a 9. cikk (2) bekezdésében említett eljárások – mind a gazdasági szereplők, mind az online piacterek esetében – automatizált eljárásokat is magukban foglalhatnak, például a szabályozott robbanóanyag-prekurzorok nevéhez kapcsolódó kulcsszavakkal történő keresést a potenciálisan gyanús tranzakciókra. Az ilyen automatizált eljárások – amennyiben lehetséges – figyelembe vehetnék a szabályozott robbanóanyag-prekurzorok és anyagok azon összetételeire irányuló vásárlásokat, amelyek együttesen felhasználhatók egyes jellegzetes robbanóanyagok előállításához. Ezek az automatizált eljárások figyelembe vehetnék továbbá az ugyanazon vásárló általi többszöri vásárlásokat is (például azokat a kisebb vásárlásokat, amelyek együttesen már gyanúsak lehetnek) például egyes vásárlói adatok megfeleltetésével.

A Bizottság arra ösztönzi a gazdasági szereplőket és az online piactereket, hogy vitassák meg a működésük szerinti tagállamok nemzeti kapcsolattartó pontjaival vagy illetékes hatóságaival, hogy milyen típusú kulcsszavakat lehetne az esetleges algoritmusokhoz felhasználni, és hozzanak létre visszacsatolási rendszert a gyanús tranzakciók bejelentéseire vonatkozóan, lehetővé téve a gazdasági szereplők és az online piacterek számára, hogy tovább finomítsák a felderítésre szolgáló eljárásaikat. A nemzeti kapcsolattartó pontok és az illetékes hatóságok listája (10) megtalálható az Európai Bizottság honlapján.

A gazdasági szereplők és az online piacterek emellett visszamenőleges intézkedéseket is alkalmazhatnának a gyanús tranzakciók felderítésére. Egy ilyen intézkedés lehet a visszamenőleges adatlekérdezés, azaz a szabályozott robbanóanyag-prekurzorokkal kapcsolatos múltbeli – üzleten vagy honlapon keresztül lebonyolított – tranzakciók rendszeres áttekintése. A Bizottság azt ajánlja a gazdasági szereplőknek és az online piactereknek, hogy rendszeres időközönként, például (a tranzakciók számától függően) hetente vagy havonta egyszer végezzenek ilyen áttekintést, az értékesített szabályozott robbanóanyag-prekurzorok számára, azok mennyiségére és a tranzakciók földrajzi helyére összpontosítva. A Bizottság azt ajánlja a gazdasági szereplőknek és az online piactereknek, hogy anomália esetén vegyék fel a kapcsolatot a tagállam nemzeti kapcsolattartó pontjával.

Végezetül az online piactereken lehetne egy „bejelentés” gomb, hogy a gazdasági szereplők megjelölhessék a gyanús tranzakciókat. Mindenesetre a gazdasági szereplőknek és az online piactereknek a gyanús tranzakciókat legkésőbb 24 órával azt követően be kell jelenteniük a nemzeti kapcsolattartó pontjuknak, hogy azokat gyanúsnak ítélték. A bejelentésre szolgáló gomb további biztonsági szintet biztosíthatna, lehetővé téve azt, hogy a gazdasági szereplők közvetlenül értesítsék az online piactereket a platformjukon zajló, potenciálisan gyanús tranzakciókról. Az online piactereken „bejelentés” gomb is lehetne, amely arra szolgálna, hogy a vásárlók megjelölhessék a kínált tiltott vagy korlátozott termékeket.

V.4.3.   A jogok és az alkalmazandó jogszabályok tiszteletben tartása

A felderítésre szolgáló, fentiekben tárgyalt eljárások kialakítása és működtetése során a gazdasági szereplőknek és az online piactereknek mindig biztosítaniuk kell az érintett személyek (alapvető) jogainak és az alkalmazandó jogszabályoknak a megfelelő tiszteletben tartását.

Mindenekelőtt, abban az esetben, ha az eljárások személyesadat-kezeléssel járnak, tiszteletben kell tartani az általános adatvédelmi rendelet szabályait. Annak érdekében, hogy segítse a vállalkozásokat e szabályok végrehajtásában, az Európai Bizottság külön weboldalt tart fenn, ahol a vállalkozások és szervezetek tájékozódhatnak arról, mit kell tenniük az uniós adatvédelmi szabályoknak való megfelelés érdekében (11). Emellett – különösen algoritmusok vagy más automatizált eszközök használata esetén – a hibák elkerülése érdekében megfelelő biztosítékokról kell gondoskodni, például biztosítani kell a megfelelően képzett személyzet általi emberi felülvizsgálatot.

Az automatizált eljárások kialakítása során a gazdasági szereplőknek és az online piactereknek mindig biztosítaniuk kell az alapvető jogok megfelelő védelmét.

V.5.   A jelentős hiányok és lopások felderítése és bejelentése

A gazdasági szereplők és a szakmai felhasználók kötelesek a szabályozott robbanóanyag-prekurzorokat érintő jelentős hiányokat vagy lopásokat legkésőbb 24 órával a felderítést követően bejelenteni a nemzeti kapcsolattartó pontjuknak (a 9. cikk (5) bekezdése). A korlátozott robbanóanyag-prekurzorokat engedéllyel megszerző lakossági személyek kötelesek a korlátozott robbanóanyag-prekurzorokat érintő jelentős hiányokat vagy lopásokat legkésőbb 24 órával a felderítést követően bejelenteni a nemzeti kapcsolattartó pontjuknak (a 9. cikk (6) bekezdése). A gazdasági szereplőknek, a szakmai felhasználóknak és a lakossági személyeknek eseti alapon kell értékelniük, hogy a hiányok vagy lopások jelentősnek számítanak-e.

Ahhoz, hogy a lopás vagy a hiány „jelentősnek” számít-e, figyelembe kell venni, hogy az ügy összes körülményére tekintettel szokatlan-e a mennyiség (például a bolti lopás szokványos körülményeire utaló helyzet lehet, hogy nem gyanús). Fontos megjegyezni, hogy viszonylag kis mennyiségű prekurzorból is előállíthatók halált okozó robbanóanyagok. Azzal kapcsolatos kétség esetén, hogy a lopás vagy hiány jelentősnek számít-e, a gazdasági szereplők, a szakmai felhasználók és a lakossági személyek kötelesek felvenni a kapcsolatot a tagállami nemzeti kapcsolattartó ponttal.

A hiányok és lopások felderítésére számos intézkedés javasolható:

—	Hozzanak létre részletes nyilvántartást a szabályozott robbanóanyag-prekurzorok és keverékek beszerzéséről, értékesítéséről és készletezéséről.

—	Rendszeresen ellenőrizzék a készletet a hiányok felfedése érdekében.

A biztonsággal kapcsolatos jogszabályok (12) értelmében bizonyos veszélyes anyagokról jegyzéket kell vezetni. Amennyiben a gazdasági szereplők már vezetnek ilyen jegyzéket, ajánlott a lehető legnagyobb mértékben hasznosítani ezeket a jegyzékeket, ahelyett, hogy új, külön jegyzéket hoznának létre a szabályozott robbanóanyag-prekurzorokat érintő hiányok és lopások felderítéséhez.

A jelentős hiányok és lopások megelőzése érdekében fontos, hogy a tárolás biztonságos legyen. A VII. szakasz további információkkal szolgál a gazdasági szereplők, a szakmai felhasználók és a lakossági személyek által a tárolóhelyek biztonságosabbá tétele érdekében hozható intézkedésekről.

VI. SZAKASZ

AZ ELLÁTÁSI LÁNC TÁJÉKOZTATÁSA

VI.1.   Értékesítés más gazdasági szereplők számára

Az e rendeletben előírt korlátozások és ellenőrzések alkalmazása érdekében a szakmai felhasználók vagy engedéllyel rendelkező lakossági személyek számára értékesítő gazdasági szereplőknek az ellátási lánc felsőbb szintjein rendelkezésre bocsátott információkra kell támaszkodniuk.

A 7. cikk (1) bekezdése: A korlátozott robbanóanyag-prekurzort más gazdasági szereplő rendelkezésére bocsátó gazdasági szereplő köteles tájékoztatni az említett gazdasági szereplőt, hogy az adott korlátozott robbanóanyag-prekurzornak a lakossági személyek általi megszerzése, behozatala, birtoklása vagy felhasználása az 5. cikk (1) és (3) bekezdésben foglaltak szerinti korlátozás tárgyát képezi.

A szabályozott robbanóanyag-prekurzorokat más gazdasági szereplő rendelkezésére bocsátó gazdasági szereplő köteles tájékoztatni az említett gazdasági szereplőt, hogy az adott szabályozott robbanóanyag-prekurzornak a lakossági személyek általi megszerzése, behozatala, birtoklása vagy felhasználása a 9. cikkben foglaltak szerinti jelentéstételi kötelezettségek tárgyát képezi.

Ahogy az V. szakasz kifejti, szabályozott robbanóanyag-prekurzornak számít a rendelet I. és II. mellékletében felsorolt minden anyag, kivéve az olyan, több mint 5 összetevőből álló, homogén keverékek, amelyekben az I. és II. mellékletben felsorolt minden egyes anyag koncentrációja 1 % m/m-nél alacsonyabb (a 3. cikk 13. pontja).

A rendelet a gazdasági szereplőre bízza az ellátási lánc tájékoztatási kötelezettségének formáját. Ajánlott a tájékoztatást írásban átadni, hogy dokumentálva legyen a tény, hogy tájékoztatták-e az ellátási láncot. Az ellenőrző hatóságok ellenőrzéskor bekérhetnek dokumentumokat arra vonatkozóan, hogy megtörtént-e az ellátási lánc tájékoztatása és milyen formában. Emellett az írásbeli tájékoztatás megkönnyíti az ellátási lánc valamennyi szereplője számára, hogy igazolja a rendelet szerinti kötelezettségeinek teljesítését.

A gazdasági szereplő a tájékoztatást feltüntethetné az 1907/2006/EK rendelet (13) (REACH-rendelet) II. mellékletével összhangban összeállított biztonsági adatlapon, a szabályozással kapcsolatos 15. pontban. A biztonsági adatlap előnye, hogy a vegyipar széles körben használja, így sok gazdasági szereplő hozzászokott ahhoz, hogy a legfrissebb információkat a biztonsági adatlapon keresztül kapja meg. A REACH-rendelet 31. cikkének (9) bekezdése és 32. cikke arra kötelezi az anyagokat vagy keverékeket más gazdasági szereplőknek (14) szállító gazdasági szereplőket (15), hogy a biztonsági adatlapot haladéktalanul aktualizálják többek között olyan új információ rendelkezésre állása esetén, amely hatással lehet a kockázatkezelési intézkedésekre, vagy új veszélyességi adatok rendelkezésre állása esetén, illetve miután korlátozást szabtak meg. A következő gazdasági szereplő tájékoztatásának további módja lehet például a tájékoztatás számlán, szerződésekben vagy szállítólevélen történő feltüntetése.

Szövegjavaslatok az ellátási lánc tájékoztatásához Korlátozott robbanóanyag-prekurzorok esetében: „E termék lakossági személyek általi megszerzése, behozatala, birtoklása és felhasználása az (EU) 2019/1148 rendelet értelmében korlátozott. Minden gyanús tranzakciót, valamint jelentős hiányt és lopást be kell jelenteni az illetékes nemzeti kapcsolattartó pontnak. Lásd: https://ec.europa.eu/home-affairs/sites/homeaffairs/files/what-we-do/policies/crisis-and-terrorism/explosives/explosives-precursors/docs/list_of_competent_authorities_and_national_contact_points_en.pdf.” Nem korlátozott, szabályozott robbanóanyag-prekurzorok esetében: „E terméket az (EU) 2019/1148 rendelet szabályozza: minden gyanús tranzakciót, valamint jelentős hiányt és lopást be kell jelenteni az illetékes nemzeti kapcsolattartó pontnak. Lásd: https://ec.europa.eu/home-affairs/sites/homeaffairs/files/what-we-do/policies/crisis-and-terrorism/explosives/explosives-precursors/docs/list_of_competent_authorities_and_national_contact_points_en.pdf.”

VI.2.   Értékesítés a szakmai felhasználók vagy a lakossági személyek számára

A 7. cikk (2) bekezdése: A szabályozott robbanóanyag-prekurzort szakmai felhasználó vagy lakossági személy rendelkezésére bocsátó gazdasági szereplőnek biztosítania kell és igazolnia kell tudni a 11. cikkben említett nemzeti ellenőrző hatóságok számára, hogy a szabályozott robbanóanyag-prekurzorok értékesítésében részt vevő személyzete:

a)	tisztában van azzal, hogy az általa rendelkezésre bocsátott termékek közül melyik tartalmaz szabályozott robbanóanyag-prekurzorokat;

b)	eligazítást kapott az 5–9. cikk szerinti kötelezettségek tekintetében.

Annak biztosítása érdekében, hogy a személyzet tisztában legyen azzal, hogy a rendelkezésre bocsátott termékeik közül melyik tartalmaz szabályozott robbanóanyag-prekurzorokat, a gazdasági szereplők a termék vonalkódjában feltüntethetnék az arra vonatkozó információt, hogy a termék robbanóanyag-prekurzort tartalmaz. Emellett a gazdasági szereplők (nem nyilvánosan kihelyezett) posztereket készíthetnének a személyzetük számára, ezeken felsorolva az általuk értékesítésre kínált, ilyen szabályozott robbanóanyag-prekurzorokat tartalmazó termékeket. Egy másik módszer lehet a szabályozott robbanóanyag-prekurzorokat tartalmazó termékek üres termékpéldányokkal történő helyettesítése a polcon. A személyzetnek értékesítéskor be kellene mennie a raktárba a tényleges termékért, ami segít annak tudatosításában, hogy sajátos kötelezettségek alá tartozó termékről van szó. Alternatív megoldásként a szabályozott robbanóanyag-prekurzorokat tartalmazó termékeket a pult mögött lehetne tárolni, azaz nem szabadon hozzáférhető helyen, így a megszerzésük szükségessé tenné a személyzettel folytatott interakciót. Több jogszabály is rendelkezik rendszeres eligazításról. Például bizonyos esetekben a munkahelyi egészséggel és biztonsággal kapcsolatos jogszabályok (16) előírják az alkalmazottak eligazítását a veszélyes vegyi anyagok munkahelyi kezelése során a maguk védelme érdekében alkalmazandó megfelelő óvintézkedésekről és tevékenységekről. A 7. cikk (2) bekezdése által előírt eligazítást össze lehetne kapcsolni ezekkel az egészséggel és biztonsággal kapcsolatos eligazításokkal.

VI.3.   Az online piacterek által a felhasználóik tájékoztatására hozott intézkedések

A 7. cikk (3) bekezdése: Az online piactér intézkedéseket hoz annak biztosítására, hogy amikor a felhasználói a szolgáltatásai révén szabályozott robbanóanyag-prekurzorokat bocsátanak rendelkezésre, tájékoztatást kapjanak az e rendelet szerinti kötelezettségeikről.

A 7. cikk (3) bekezdésének való megfelelés érdekében az online piactereknek egyértelmű és hatékony módon tájékoztatást kell nyújtaniuk a rendelet szerinti kötelezettségekről (lásd a (15) preambulumbekezdést). Az egyértelműséggel kapcsolatos követelmény arra vonatkozik, hogy a szóban forgó tájékoztatás mindenekelőtt konkrét és könnyen érthető legyen. A hatékonysággal kapcsolatos követelmény arra vonatkozik, hogy a tájékoztatás mindenekelőtt proaktívan, időszerűen és könnyen hozzáférhető módon történjen. Ezért az online piacterek lehetőség szerint a platformon való regisztráció vagy az árujegyzék feltöltésének szakaszában, azaz a szabályozott robbanóanyag-prekurzorok tényleges rendelkezésre bocsátása előtt tájékoztathatnák a felhasználóikat a kötelezettségeikről. Az online piacterek a szerződési feltételekbe és a gyakran ismétlődő kérdésekbe (vagy hasonló dokumentumokba) is belefoglalhatnák az érintett felhasználók rendelet szerinti kötelezettségeire vonatkozó információkat, beleértve a gyanús tranzakciók, valamint a jelentős hiányok és lopások bejelentésének módjára vonatkozó információkat.

VII. SZAKASZ

BIZTONSÁGOS TÁROLÁS

A rendelet (12. cikk) előírja a Bizottság számára, hogy nyújtson információkat a szabályozott robbanóanyag-prekurzorok biztonságos tárolását szavatoló tárolási intézkedésekre vonatkozóan. Ez a szakasz a lakossági személyek, a szakmai felhasználók és a gazdasági szereplők számára nyújt ilyen iránymutatást.

VII.1.   Ajánlások a lakossági személyek számára

A biztonságos tárolási intézkedések egyike azon körülményeknek, amelyeket az illetékes hatóságoknak a rendelet 6. cikke (1) bekezdésének d) pontja értelmében figyelembe kell venniük egy lakossági személy korlátozott robbanóanyag-prekurzorok megszerzésére vonatkozó engedélykérelmének elbírálásakor. A Bizottság azt ajánlja az illetékes hatóságoknak, hogy mérlegeljék, hogy a biztonságos tárolás szavatolására érvényben van-e több vagy valamennyi rendelkezés az alábbiak közül:

—	Ellenőrzött hozzáférést biztosítanak a tároló létesítményhez, például oly módon, hogy a korlátozott robbanóanyag-prekurzort zárt helyiségben vagy szekrényben tárolják.

—	Korlátozzák az ingatlanhoz való hozzáférést, például kapukat helyeznek el az ingatlan körül.

—	Megvilágítják az ingatlan körüli sebezhető pontokat.

—	Az ajtókat, a földszinti ablakokat és minden más, könnyen hozzáférhető ablakot zárral látnak el.

—	Behatolásjelző riasztórendszert szerelnek fel.

—	Videokamerás megfigyelést alkalmaznak.

Az, hogy a lakossági személyek milyen intézkedéseket tehetnek a tárolóhelyeik biztonságosabbá tétele érdekében, több tényezőtől is függ: például a birtokukban lévő korlátozott robbanóanyag-prekurzorok mennyiségétől, a birtokukban lévő korlátozott robbanóanyag-prekurzorok tömegszázalékban kifejezett koncentrációjától, valamint a birtokukban lévő korlátozott robbanóanyag-prekurzorok lehetséges összetételétől stb.

VII.2.   Ajánlások a szakmai felhasználók és a gazdasági szereplők számára

Az, hogy a gazdasági személyek és a szakmai felhasználók milyen intézkedéseket tehetnek a tárolóhelyeik biztonságosabbá tétele érdekében, több tényezőtől is függ: például a vállalkozás méretétől, a birtokukban lévő szabályozott robbanóanyag-prekurzorok mennyiségétől, a birtokukban lévő szabályozott robbanóanyag-prekurzorok tömegszázalékban kifejezett koncentrációjától, valamint a birtokukban lévő szabályozott robbanóanyag-prekurzorok lehetséges összetételétől stb.

Ajánlott, hogy a szabályozott robbanóanyag-prekurzorokat érintő tevékenységeket végző vállalkozások ellenőrizzék a helyiségeikbe és területeikre való belépést.

Ajánlott korlátozni és nyomon követni a külső személyek (látogatók és vállalkozók) belépését a cég helyiségeibe vagy területeire olyan helyiség és terület esetében, ahol szabályozott robbanóanyag-prekurzorokat gyártanak vagy tárolnak. A Bizottság azt ajánlja a vállalkozásoknak, hogy készítsenek biztonságos tárolásra vonatkozó írott szabályzatot és hozzanak létre a szabályozott robbanóanyag-prekurzorok tekintetében releváns eljárásokat.

A vállalkozások például gondoskodhatnának a helyiségeikbe és területeikre látogató személyek és vállalkozások ellenőrzéséről. A vállalkozások nyilvántartást vezethetnének azon helyiségeikbe és területeikre érkező látogatókról, ahol szabályozott robbanóanyag-prekurzorokat gyártanak vagy tárolnak.

Bár a vegyi anyagok eltérítésére általában az értékesítést követően kerül sor, a vállalkozásoknak tisztában kell lenniük azzal, hogy saját helyiségeik és területeik milyen lehetőséget hordoznak az eltérítésre vagy lopásra, és megfelelő intézkedéseket kell hozniuk a vállalkozás helyiségeinek és területeinek lopás elleni védelme érdekében. Ennek a kockázatnak az ellátási lánc valamennyi szereplője ki van téve:

—	a gyártók,

—	a forgalmazók,

—	a logisztikai szolgáltatók,

—	a vásárlók.

Ajánlott megfelelő és célszerű módon növelni a biztonsági szintet a szabályozott robbanóanyag-prekurzorok tárolására szolgáló területeken. A gazdasági szereplők és a szakmai felhasználók számos intézkedést hozhatnak a tárolóhelyeik biztonságosabbá tétele érdekében:

—	A raktárhelyiség vagy a ketrecek betörés elleni megerősítése.

—	Korlátozott hozzáférés biztosítása a szabályozott robbanóanyag-prekurzorok tárolására szolgáló területekre (például a belépés tiltása eladók, gyakornokok, vásárlók, látogatók stb. esetében).

—	Az ingatlan körüli hozzáférés korlátozása, például kapuk elhelyezése az ingatlan körül.

—	Az ingatlan körüli sebezhető pontok megvilágítása.

—	Amennyire csak lehetséges az ajtók, a földszinti ablakok és minden más, könnyen hozzáférhető ablak zárral történő ellátása.

—	Behatolásjelző riasztórendszer felszerelése.

—	Videokamerás megfigyelés alkalmazása.

—	A készlet rendszeres ellenőrzése a hiányok és a lopások felfedése érdekében.

Megjegyzendő, hogy néhány biztonsággal kapcsolatos jogszabály (17) biztonsági jelentés benyújtását írja elő egyes gazdasági szereplők számára, ha üzemükben bizonyos veszélyes anyagok találhatók. A robbanóanyag-prekurzorokról szóló (EU) 2019/1148 rendelet és a biztonsággal kapcsolatos jogszabályok által egyaránt érintett gazdasági szereplők számára ajánlott egy integrált tervben összefogni a biztonsági és védelmi intézkedéseket. A biztonsági és védelmi intézkedések valószínűsíthetően kölcsönösen erősítik egymást.

---

(1)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1148 rendelete (2019. június 20.) a robbanóanyag-prekurzorok forgalmazásáról és felhasználásáról, az 1907/2006/EK rendelet módosításáról, valamint a 98/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 186., 2019.7.11., 1. o.).

(2)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).

(3)  https://ec.europa.eu/info/law/law-topic/data-protection/reform/rules-business-and-organisations_hu

(4)  https://ec.europa.eu/info/law/law-topic/data-protection/reform/rules-business-and-organisations_hu

(5)  Az Európai Parlament és a Tanács 910/2014/EU rendelete (2014. július 23.) a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról, valamint az 1999/93/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 257., 2014.8.28., 73. o.).

(6)  https://ec.europa.eu/info/law/law-topic/data-protection/reform/rules-business-and-organisations_hu

(7)  https://ec.europa.eu/info/law/law-topic/data-protection/reform/rules-business-and-organisations_hu

(8)  Az Európai Parlament és a Tanács 910/2014/EU rendelete (2014. július 23.) a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról, valamint az 1999/93/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 257., 2014.8.28., 73. o.).

(9)  https://ec.europa.eu/home-affairs/sites/homeaffairs/files/what-we-do/policies/crisis-and-terrorism/explosives/explosives-precursors/docs/list_of_competent_authorities_and_national_contact_points_en.pdf

(10)  https://ec.europa.eu/home-affairs/sites/homeaffairs/files/what-we-do/policies/crisis-and-terrorism/explosives/explosives-precursors/docs/list_of_competent_authorities_and_national_contact_points_en.pdf

(11)  https://ec.europa.eu/info/law/law-topic/data-protection/reform/rules-business-and-organisations_hu

(12)  Lásd például a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyének kezeléséről szóló, 2012. július 4-i 2012/18/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 197., 2012.7.24., 1. o.) 7. cikkét.

(13)  Az Európai Parlament és a Tanács 1907/2006/EK rendelete (2006. december 18.) a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 396., 2006.12.30., 1. o.).

(14)  Ezek a gazdasági szereplők a REACH-rendelet 3. cikkének 34. pontja szerinti „átvevő” fogalommeghatározásába tartoznak.

(15)  Ezek a gazdasági szereplők a REACH-rendelet 3. cikkének 32. pontja szerinti „szállító” fogalommeghatározásába tartoznak.

(16)  Lásd például a munkájuk során vegyi anyagokkal kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók egészségének és biztonságának védelméről szóló, 1998. április 7-i 98/24/EK tanácsi irányelv (HL L 131., 1998.5.5., 11. o.) 8. cikkét.

(17)  Lásd például a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyének kezeléséről szóló 2012/18/EU irányelv 10. cikkét.

(18)  Ezt az általános adatvédelmi rendelettel összhangban kell teljesíteni, lásd a IV. szakaszt.

(19)  Lásd az (EU) 2019/1148 rendelet 18. cikkét. Az 1907/2006/EK rendelet (REACH-rendelet) 58. bejegyzése második oszlopának 1. pontja marad, és eszerint az ammónium-nitrát „2010. június 27. után új termékként nem hozható forgalomba anyagként vagy olyan keverékben, amely, egyszerű vagy összetett szilárd műtrágyaként, az ammónium-nitrátra számítva 28 tömegszázaléknál több nitrogént tartalmaz, kivéve, ha megfelel a 2003/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet III. mellékletében megállapított, a nagy nitrogéntartalmú ammónium-nitrát műtrágyákra vonatkozó műszaki rendelkezéseknek”. Az ammónium-nitrátot a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyének kezeléséről szóló 2012/18/EU irányelv is kifejezetten megemlíti (az I. melléklet 2. részének 1–4. bejegyzése).

(20)  http://echa.europa.eu/substance-information/-/substanceinfo/100.035.702

(21)  Elérhetőség: https://echa.europa.eu/information-on-chemicals/cl-inventory-database